Olimpia volt. Olimpia lesz?

Rengeteg kérdés fogalmazódik meg az emberekben az olimpia kapcsán. Honnan
kezdődött az olimpia története? A mai világban szükséges-e az olimpia? A
legtöbb kérdés gyorsan, könnyedén megválaszolható, viszont néhányra
nincs egyértelmű válasz.

Pár napon belül elkezdődik a XXXII. nyári olimpia Tokióban, amelyet eredetileg tavaly, 2020-ban kellett volna lebonyolítani. Sok ember szerint értelmetlenül elköltött pénzről szólnak az ötkarikás játékok, de sokan ünnepként tekintenek rá. Kinek az állítása valós?

Volt egyszer egy olümpiai játék…

Számos mítosz, legenda kering az olümpiai játékok (később olimpiai játékok) eredetével kapcsolatban. Viszont mindegyik mondában említésre kerülnek az istenek, mint akik az olümpiai
játékokat kitalálták. A legelső olümpiai játékokat körülbelül időszámításunk előtt 776-ban
tartották meg (valószínűleg előtte is megrendeztek már). A legelső játékokon csak stadionfutás
volt. A versenyszámokban kizárólag férfiak vehettek részt. A nyerteseket olajfaágából készült
koszorúval díjazták. Az öt napos esemény része volt Zeusz és Pelopsz istenek megtisztelése. Azonban mikor a rómaiak elfoglalták Görögországot, egyre inkább háttérbe szorult az esemény. Végül I. Theodosius római császár miatt lett vége az olümpiai játékoknak, ugyanis betiltott minden pogány rendezvényt, és minden olyan ünnepet, aminek nem volt semmi köze a kereszténységhez.

1503 évnyi szünet

Bár az 1896-os első újkori olimpia előtt is rendeztek már hasonló sportrendezvényeket, mégis a 19. század közepén kezdődött el az olimpiai játékok felélesztésének gondolata. Pierre de Coubertin történész szerint a nemzetet és a fiatalokat csak sporteseményekkel lehet közelebb hozni, azonfelül az olimpiai játékok békét és megnyugvást teremtenek a világban. Ennek hatására tartott egy kongresszust Párizsban, a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének égisze alatt 1894-ben, ahol megállapodtak az olimpiai játékok megújításáról, az olimpiai helyszínről, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden NOB) megalapításáról. A gyűlésen tizenhárom nemzet vett részt. Köztük Magyarország is, Kemény Ferenc személyében. Végül Athénban szervezték meg az első modernkori olimpiát 1896-ban. Ekkor mindössze 9 sportág volt, és kevesebb, mint 250 sportoló vett részt – köztük Hajós Alfréd. Egyébként a nők csak a 1902-es olimpiától kezdve versenyezhetnek.

Nagyobb, még nagyobb

Az idő múlásával pedig egyre nagyobb lett az esemény, és a velejáró költségek is. A 2008-as Pekingi olimpián már 208 ország, 11 028 sportoló vehetett részt. Ezeken koszorú helyett medált osztogattak a nyerteseknek, ráadásul pénzt is kaptak a teljesítményükért. A modernkori olimpiákon
született meg az ötkarikás lógó. Sokak szerint az öt kontinenst ábrázolja, mások viszont úgy tartják, hogy a sport alapelvei jelennek meg rajta: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy elkészítsék az olimpia téli változatát. 1924-ben meg is történt. Helyszín Franciaország, Chamonix volt. Érdekesség, hogy 1992-ig egy éven belül rendezték meg a
téli és a nyári olimpiát. Először az 1960-os Római olimpián vehettek részt fogyatékkal élő személyek és mozgássérültek – ők a Paralimpiai Játékok keretein belül versenyezhettek. Eredetileg egy neurológus, Sir Ludwig Guttmann ötletén alapszik ez a koncepció, aki sporttal kívánta meggyógyítani a II. világháborúban megsérült katonákat.

Problémák szikrái

Az olimpia sem tökéletes. Előfordult, hogy egyes országok bojkottálták az olimpiát, vagy
egyszerűen csak más ok miatt vált problémás rendezvényé. Egyes helyzetekben pedig
szomorú, tragikus lett az olimpia. 1896-tól kezdve viszont csak három olimpiát kellett eltörölni. Mindegyiket az I. és a II. világháború miatt nem lehetett megtartani. Azonban az idei olimpia az
eddigieknél is másabb, érdekesebb lesz. Az XXXII. nyári olimpiát egy évvel el kellett
halasztani a világjárvány miatt, és üres lelátókkal rendezik meg a versenyszámokat. Ennek ellenére új versenyszámokkal készülnek az olimpiára, hogy megszólítsák a fiatalokat: lesz hullámlovaglás, karate, falmaszás és gördeszka. Mindazonáltal a rendező ország (Japán) lakosai többsége nem szeretné megtartani az eseménysorozatot. Sokan az olimpia újbóli elhalasztása mellett voksolnak, míg mások az egész rendezvény eltörlését szeretnék.

Legyen olimpia?

Minden tényt, információt átnézve sokunkban felmerülhet ez a kérdés. A világnak létfontosságú,
elengedhetetlen része az olimpia? A válasz nem egyszerű. Az egyre nagyobb költségek és az
egyre nehezebb megrendezés miatt számos város, illetve ország kénytelen tartózkodni a
rendezéstől, mert az adott térségben nem éri meg nekik az olimpia rendezése. Az utóbbi
évtizedek tendenciája alapján látszik, hogy egyre kevesebb ember nézi az eseményt. Azonban figyelembe kell venni, hogy sok sportoló, (akik szegény, fejlődő országokban élnek) csak így tudja bebizonyítani a világnak, hogy mire képes, mit tud kihozni az adott sportágban. Nem szabad megfosztani ezeket az embereket a lehetőségtől.

Marton Alexander Artúr

Fotók: Lakatos Gergő,

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%BCmpiai_j%C3%A1t%C3%A9kokű
https://fr.wikipedia.org/wiki/Pierre_de_Coubertin
https://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok#/media/F%C3%A1jl:Olym
pic-flag-Victoria.jpg
https://sportsmarketing.hu/2018/03/02/itt-vannak-a-2020-as-tokioi-olimpia-kabalafigurai/

Share this Post