Augusztusban elhatározta, hogy beiratkozik a szegedi egyetem bölcsészettudományi karára. A Szeged című napilap közölte le a költő Tiszta szívvel című versét 1925-ben, mely nagy botrányt robbantott ki. Horger Antal professzor március 30-án, két tanú jelenlétében eltanácsolta József Attilát a tanári pályától. A költő a második szemesztert befejezte, majd visszatért Budapestre.
Ez év októberében Bécsbe utazott, majd novemberben beiratkozott a bécsi egyetemre. Eközben újságírással kereste kenyerét, de ennek ellenére is sokat kellett nélkülöznie.
Egy évvel később Párizsba ment, itt tartózkodása idején folytatta a Bécsben már megszokott bohém, nélkülözésekkel teli életmódját. Lelkesen tanult franciául, november 12-től már a neves Sorbonne egyetem hallgatói közé tartozott.

1927. augusztus közepén tért haza Budapestre. Ekkor vált ismert költővé Magyarországon, költeményeit a különböző folyóiratok rendszeresen leközölték. Szeptemberben beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, itt két szemesztert végzett el.
A következő év első hónapjaiban ismerte meg Vágó Mártát, akivel egymásba szerettek. Július második felében, üdülése során néhány hétig nélkülözni kényszerült Márta személyét, ekkor született Klárisok című verse, mely a meghitt szerelmi kapcsolatukat ábrázolja. A költő közeledését a lány szülei mindvégig ellenezték. Mártát Londonba küldték, majd a fiatalok levelezése egy évvel később abbamaradt. ,,Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem’’ – írta Végül című versében (1930).

1928-ban létrejött a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt., ahol a költő saját verseit előadva nagy sikert aratott.
Harmadik verseskötete a Nincsen apám, se anyám címmel jelent meg. József Jolán ekkor így írt öccse helyzetéről:
,,Külsején látszott, hogy sokat nyomorgott az elmúlt télen. Sovány volt, arca beesett, a sok éhezéstől megint kiújult gyomorbaja, ami Párizsban is sokat kínozta.’’
A Vágó Mártával történt végleges szakítását követő idegösszeroppanásában jelentős szerepet játszott Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-nél való elbocsátása. Emiatt a költő szeptember végétől október közepéig a MABI balatonlellei szanatóriumában pihent.

1931 márciusában nyomtatta ki Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melynek nyomdai költségeit Hatvany Lajos állta. A kötetet az ügyészség nem sokkal később elkobozta.
Külvárosi éj című kötete 1932-ben látott napvilágot. Ez már a költő érett, kiteljesedett műve volt.
Egy évvel később Baumgartner-díjért folyamodott Babits Mihályhoz, ennek okául szociális helyzetét jelölte meg. A segélyt később, 1935-ben el is nyerte. Ekkor kezdett pszichoanalitikus kezelésekre járni Gyömrői Edithez, aki iránt szerelemre lobbant. József Attila esetében a diagnózis a hasadásos elmezavar (skizofrénia) volt. Több mai szakember szerint a költőt félrediagnosztizálták, mely hozzájárult életének tragikusabbra fordulásához.

1936 nyarán Balatonszárszón vendégeskedett, majd visszatért Budapestre. Ez év őszén kapcsolata olyannyira megromlott pszichoanalitikusával, hogy egy alkalommal, késsel támadt Gyömrői Editre. Decemberében jelent meg utolsó kötete Nagyon fáj címmel. Teljes idegösszeroppanása miatt a Siesta szanatóriumba kellett befeküdnie, az újév első napját is itt töltötte.

A következő év februárjában ismerkedett meg Kozmutza Flóra gyógypedagógussal, aki iránt új szerelemre lobban – ismét viszonzatlanul. Júliustól novemberig ismét a Siesta szanatóriumban feküdt, majd Balatonszárszóra utazott. Beszámolók szerint december 3-án reggel fordításhoz készülődött, délelőtt heverészett, jóízűen elfogyasztotta az ebédet, később sétálni indult. Estefelé járt, mikor a balatonszárszói vasútállomáson átbújt a sorompó alatt, és a 19.36-kor induló tehervonat szerelvénye halálra gázolta. A kérdés, hogy József Attila halálát baleset vagy öngyilkosság okozta, máig vitatott.

Tverdota György a költő születésének 100. évfordulóján így írt róla:
,,Ne legyen kétségünk arra nézve, hogy tudatosan választotta a halált. Világos időszakaiban, mert hiszen a tudatzavar csak részlegesen uralkodott elméjén, a tőle megszokott alapossággal és pontossággal konstatálta, hogy gyógyíthatatlan.’’

Szalay Krisztina