Testközelben – Étkezési zavarok fiatalkorban

Anorexia, bulimia, falásroham zavar… ezek az ismert betegségek már a köztudatba írták magukat. A leginkább fiatalságot érintő jelenségek egyre gyakoribbak lettek, és a szociális média megjelenésével pedig egy teljesen más, digitális világból is elvárásokkal, ideálokkal, és torz képekkel érintkezik a generáció. A betegségeknek viszont nem csak ezek lehetnek az okai – erről beszélgettünk Virágh Barbara pszichológussal a DUE médiatáborában.

Az étkezési zavarok a fiatal nők körében a legelterjedtebbek. Későbbi kialakulásuk ritkább, mivel a kamaszkorhoz, pubertáshoz tartozó törékenyebb lelkivilágot, és épülő önbizalmat könnyebben tudják külső hatások traumatizálni. Számos esetben azonban a torz képek, gondolatok a akár 35 éves korukig kísérik az embereket. Mégis miben nyilvánulnak meg ezek a lelki sebek?

Az anorexia nervosa egy kóros koplalással járó betegség, és elszenvedőik általában csontsoványságig éheztetik magukat. ,,Tulajdonképpen a karcsúság egy értéket jelent számukra, amit bármilyen áron szeretnének elérni” – magyarázza Virágh Barbara. Rengeteg egészségügyi kockázat kísérheti a súlyosabb eseteket. Egy fejlődő szervezettől való táplálék elvonás következménye lehet az enerváltság, menstruáció elmaradása, és sérülhet a szív, a bőr és az idegrendszer is. Továbbá meddőséget is okozhat amellett, hogy tíz éven belül 8-10 százalékos halálozási ráta jellemzi az anorexiát.

A bulimia leginkább úgy jellemezhető, hogy a betegek kényszeres, kontrollvesztett falásrohamok során sokkal több ételt fogyasztanak, mint amennyi a testüknek szükséges. Ezeket követi egy kompenzációs folyamat, hogy enyhítsék a betegek a bűntudatukat, és elkerüljék a hízást – meghánytatják magukat, hashajtó tablettához nyúlnak, esetleg irreálisan sok edzéssel ,,vezekelnek”.

A harmadik legfőbb betegség a falásroham zavar (angolul Binge Eating Disorder). A bulimiához hasonlóan akár több ezer kalória bevitelével járó, kényszeres túltáplálkozás. Viszont ezt nem követi kompenzációs folyamat hashajtózás, vagy sportolás formájában, ezért a legfőbb tünete a hízás. Nem könnyű a felszínen titkolni a betegséget, hiszen az önmagát gerjesztő ördögi kör, a hízás és a falás váltakozása rettentően megviseli az ember lelkét is. 

Ezek a betegségek megjelennek szubklinikai szinten is – ami annyit takar, hogy az érintett apró, korai tüneteit produkálja az étkezési zavaroknak, de mégsem elég intenzíven ahhoz, hogy diagnosztizálni lehessen a betegséggel. A segtségnyújtást az intő jelek megfigyelésével lehet kezdeni, ami legtöbbször a szülők felelőssége. Ha valaki kerüli a közös étkezéseket, nem mer mások előtt enni, illetve kedvtelenebb, magányosabb, feszültebb vérmérsékletű, azok elárulhatnak apró jeleket a sérült önbizalomról. Laikusként a betegeket türelemmel, empátiával, meghallgatással lehet leginkább támogatni. Hatalmas megkönnyebbülés lehet a sérült számára, hogyha kifejezheti zavaros érzelmeit, és megszabadulhat a zárkózottságától, frusztrációjától és visszacsatolást is kaphat; nincsen egyedül a nagyvilágban, és nem kell egyedül megbirkóznia a démonaival, hiszen nem szégyen segítséget kérni szeretteitől, komoly esetekben szakemberektől.

Andrakovics Fanni

forrás: https://szimpatika.hu/cikkek/8544/mi-okozza-az-eveszavarokat- 

Share this Post