Zene nélkül mit érek én?

A legtöbb ember képtelen lenne zene nélkül élni. Vajon miért? Milyen szerepet játszik életünkben ez a művészeti ág? Cikkemben ezen kérdésekre keresem a választ, illetve egy tehetséges táborozó véleményére is kitérek. – Burzán Lilla írása

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.” – vallotta Kodály Zoltán, zeneszerző és népzenekutató. Az általa említett „lelki táplálék” ugyanolyan fontos az emberi életben mint az az élelem, amit fizikailag fogyasztunk. Az üres gyomor sokak szerint a valamiben hiányt szenvedő lélekhez hasonlítható; zene nélkül tehát nem igazán tudunk, és nem is tudtunk soha élni. Mára már mindenhol körülvesz minket, akarva és akaratlanul is. A kocsiban, bevásárlás közben, és természetesen a bulik elmaradhatatlan kísérete. Ennél fogva lenne furcsa, ha ez a „zenei aláfestés” hirtelen megszűnne. Biztosak lehetünk abban, hogy életünk sokkal szürkébb lenne.

Egy dal rengeteg érzelmet kihozhat az emberből: örömöt, csalódottságot, vagy például nosztalgikus hangulatba is kerülhetünk egy-egy rég hallott zeneszám hallgatása alatt. A dallam felidézhet bizonyos napokat, pillanatokat, de sokaknak egy egész időszakot is, mikor abba a bizonyos dalba menekültek. Ilyen korszak lehet például a pandémia ideje is.

2021-ben az Artisjus Egyesület országos reprezentatív felmérést végzett arról, a zene miként segített megbirkózni az embereknek a rendkívüli körülményekkel, váratlan helyzetekkel a járvány idején. A felmérés 1342 fő megkérdezésével készült  és végeredményként megállapították, hogy a magyar lakosság 64%-ának segített a zenehallgatás. Ez a kutatás is alátámasztja a zene jótékony hatásait. Továbbá az is kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyede erre a tevékenységre nemcsak szórakozásként tekint, hanem terápiás eszközként is. A zeneterápia klinikailag alkalmazott módszer, ami segít a saját érzelmeink jobb megértésében és a nem tudatosult lelki tartalmak megélésében majd feldolgozásában.

A Ki Mit Tud második helyezettjét, Bélteki Csanádot kérdeztem arról, mit is jelent számára a zene és milyen jótékony hatásait tapasztalja. „A zene minden.” – kezdte szűkszavúan, ám mégis sokatmondóan monológját. Viccesen hozzátette, hogy ez pont olyan mint a 42, utalva a médiatáborunk sorszámára. „A zene egy nagyon meghatározó dolog az életemben másodikos korom óta. Szerintem ha nem zenélnék, most itt sem lennék a táborban. De ha általánosságban beszélünk, akkor is borzasztó lenne az élet nélküle. Hiányában megőrülnének az emberek.

A zenehallgatás nem csak terápiás célokra jó. Egyszerre csak egy dologra tudunk figyelni, így ha például a szövegre, akkor terápiás, de ha a zenei összetételt nézzük csak jó érzéssel tölt el.” Visszatérve az élet és a zene közti kapcsolatra elmondta, hogy a világ nem lenne itt zene nélkül. „Egy koncerten a közös éneklés összehozza az embereket, ha ismerik egymást, ha nem.”

„Én nem hiszek a született tehetségben. Az igaz, hogy könnyebben ráérezhet a dolgokra, de saját példámbó tanulva sok gyakorlás után meg is lesz a tehetség. Szóval röviden mondva ez tanulható.” Lezárva beszélgetésünket elmondta, hogy az első számú szabály az, hogy tiszteljük a hangszert. Ha mi tiszteljük, ő is tisztelni fog minket.

Konklúzióként zene nélkül lehet, de nem érdemes élni. Mégis ki tudna ebben az egyhangú világban örömforrás nélkül élni?

Kiemelt kép: Burzán Lilla

Források:

https://www.pfz.hu/hir/2022-06-15/1283/zene-es-elet-de-mi-ennyire-jo-a-zeneben

https://magyarnemzet.hu/eletstilus/2021/10/a-magyaroknak-sokat-segitett-a-zene-a-pandemia-idejen