Írásba foglaltuk a tábori műsorértékelés szempontrendszereit

Újabb lépést tettünk előre: szakembereink megalkották, most pedig nyilvánosságra hozzuk a DUE-médiatáborban készülő produkciók értékelésére szolgáló programunk, az úgynevezett Mustra szempontjait. Ezek alapján bíráljuk el a táborban született írásokat, fotókat, rádióműsorokat, tévéhíradókat, kisfilmeket és videókat.

A Mustra – lánykori nevén a műsorértékelés – a DUE-médiatábor legfontosabb szakmai programja, és három szintből áll. Az első az egyéni értékelés: ilyenkor a csoportvezető vagy a szakmai vezető kizárólag az adott produkció elkészítőjével beszéli át, hogy mi miért volt jó, és mi hogyan lehetne még jobb abban a bizonyos írásban, műsorban, fotóban vagy videóban. Ezt követi a csoportszintű Mustra, amikor a készítők meghívják valamelyik szakmai vezetőt egy konzultációra, végül pedig az egész tábor összeül, elolvassa, meghallgatja, megnézi a produkciókat, amelyekről először egy-egy kijelölt táborvezetőségi tag mondja el a szakvéleményét, majd bárki hozzászólhat. Ebből lehet a legtöbbet tanulni!

A Mustra vezetői ezentúl egy szakemberek által elkészített, közösen elfogadott szempontrendszer alapján értékelik a táborban elkészült produkciókat.

Herczeg Zsolt: A rádiós hírműsorok egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

1. Aktualitás, pontosság, gyorsaság, tárgyilagosság, objektivitás, exkluzivitás, érdekesség, emlékezetesség. („Melyik téma maradt meg az emlékezetedben a műsor után?”)
2. Egyes hírek helyes felépítése (5 W + 1 H), hírszerű megfogalmazás érvényesülése, a hírnyelv alkalmazása, hírtérték fogalma és érvényesülése
3. Megszabott műsoridő tartása, hírműsorelemek helyes alkalmazása – beköszönés, elköszönés, jingle, szignál, bed, headline, felkonferálás, stb.
4. Műfajgazdagság a hírműsor keretein belül (hír, tudósítás, interjú; hangképek, riportszerű elemek – például atmoszféra – használata, esetleg élő tudósítás, élő interjú helyszínen vagy stúdióban, breaking news.) Felkonferálás, narráció és hangbetét harmóniája.
5. Interjúk esetében kérdezéstechnika véleményezése, tudósítás esetében a „láttatás” követelményének érvényesülése.
6. Rögzített hanganyagok minősége, hangvágás minősége tartalmi és terjedelmi szempontból.
7. Műsorvezetői, hírolvasói teljesítmény értékelése.
8. Több hang használata műsorvezetésben, hanganyagokban.
9. Bakik és technikai problémák kezelése.
10. Közönség és készítők megszólítása, véleményük kikérése.

Kecskeméti Dávid: A fotográfiák egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

Alapvetés: Fényképnek azt a síkban ábrázolt vizuális alakzatot nevezzük, amit a valóságban megtörtént, vagy megrendezett alakzatról állókép készítésére alkalmas eszközzel hoztunk létre. Az összes más képi ábrázolás (lásd: A. I.) nem tekinthető fotónak.

1. Nem ütközik-e törvénybe vagy tábori szabályba a fénykép elkészítése, vagy az ábrázolt tartalom? (Például tiltakozásra képtelen személyt ábrázol kiszolgáltatott helyzetben, önkényuralmi jelképek, házirend megsértése stb.) Felmerül-e manipuláció az utómunka során? Felmerül-e ezáltal a hírhamisítás? Amennyiben törvény- vagy szabálysértő, az értékelő megállapítja a szabályszegést és a táborvezetőséggel konzultál az adott fotó értékeléséről és sorsáról.
2. Valóban fénykép, amit vizsgálunk? Amennyiben nem az, akkor a továbbiakban nem fényképként értékeljük.
3. A kép elemeinek tárgyszerű számbavétele. (Mit látok a képen? – autót, házat, eget, embert, stb.)
4. Van-e cselekmény? Ha van, mi az?
5. Kompozíció – hangsúlyos, mellékes, felesleges elemek.
6. Technikai kivitelezés – élesség, életlenség helyzete, szerepe; megvilágítás, horizont helyzete, nézőpont megválasztása, stb.
7. Szubjektív értékelés – mi jut eszembe? Tetszik-e?
8. Kép és szöveg kohéziója – „megáll-e” a kép a szöveg mellett? (KÉPALÁÍRÁS!!!)
9. Kánon – konnotációk, parafrázisok, esetleges plágium.
10. Előnyben kell részesíteni azokat az alkotásokat, amelyek a tábor keretein KÍVÜL is értelmezhetőek. A provinciális összekacsintások megfelelő empátiával, de negatívan értékelendők.

Kruzslicz Dávid: A klasszikus televíziós műsorok (kiváltképpen a híradók) egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

1. Kérdezd meg a táborozókat, melyik volt a legemlékezetesebb anyag számukra és miért?
2. Milyen volt a hírsorrend? Például komolytól tartottunk a könnyedebb anyagok felé, vagy esetleg más logika érvényesült?
3. Milyen műfajok jelentek meg (demo, VTR, hír), milyen volt az adás ritmusa, volt-e, ahol leült vagy végig lekötött?
4. Jól választották-e ki a szinkronokat? Mik voltak a legizgalmasabb megszólalások és miért? Megjelentek-e a szinkronokban az érzelmek vagy a humor?
5. Mennyire állt közel a hétköznapi, beszélt nyelvhez a narrációk nyelvezete? Mindenki tudott követni mindent?
6. Voltak-e stand up-ok az anyagokban? Ha igen, statikus volt vagy dinamikus, mennyire kapcsolódott a helyszín a témához?
7. Voltak-e különleges snittek? Milyen volt az operatőri munka, a képi világ? Nem voltak-e profilosak a megszólalók, megfelelő helyen volt-e a mikrofon?
8. Beszéljetek a műsorvezetőkről: érthetőség, hitelesség, kisugárzás
9. Ha volt konfliktusos anyag, megszólalt-e minden érintett? Kiegyensúlyozott és objektív volt-e a riport? Miért fontos ez egy híradóban?
10. Milyen volt a stúdiókép (ha volt), a grafikák, a névinzertek, a headline, az egész műsor kinézete?

Zala Orsolya: A nyomtatott és online cikkek egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

1. Mi a cikk műfaja? (Mi alapján soroltad be?)
2. Megfelel-e a műfaj alapszabályainak?
3. Milyen a cikk felépítése? Jól szerkesztett, összefüggő, egymásra épülő? Te mit szerkesztettél volna másképp benne? (Pl. interjú esetén kérdések sorrendje, tudósításnál storyline felépítése stb.)
4. Milyen a cím? Figyelemfelkeltő? Semmitmondó? Műfaji besorolás? Arról szól a cikk, amit a cím ígér?
5. Van lead? Jó a lead? Jól foglalja össze a cikk tartalmát További olvasásra ösztönöz, vagy elmond mindent, amire a cím alapján kíváncsiak lettünk?
6. Érthető-e, követhető-e, miről szól a cikk?
7. Megtudtad-e belőle, amire kíváncsi voltál? Maradt benned kérdés, amit te feltettél volna az újságíró helyében?
8. Mondott újat, vagy csak ismert információkat foglalt össze?
9. Milyen volt a cikk stílusa? Olvasmányos, érdekes? Nincs túlírva vagy épp túl egyszerű? Tartalmas volt, vagy sok felesleges töltelékmondat, tagmondat volt benne?
10. Milyen a cikk nyelvhelyessége, helyesírása, helyesen használja-e a kifejezéseket?

Hora Dániel: A rövidfilmek és videók egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

1. Az alkotás elhelyezése. Miről szól a film? Mi a műfaja? Mennyire hordozza az adott műfaj stílusjegyeit? Mi a különlegessége?
2. Film címe. Szerencsés választás? Érdekessé teszi már a néző számára, ad neki bármilyen információt a filmről, kivált érdeklődést?
3. Az alkotásnak van üzenete, tanulsága? (A táborozókat is meg lehet róla kérdezni.) Ha van, akkor azt didaktikusan fejezi ki vagy a nézőt gondolkodásra készteti? Videóknál: ha valamilyen célra készült, szolgálja-e azt?
4. Ha a film témája vagy üzenete nem érthető a nézők nagy részének, rá kell kérdezni az alkotóknál. Ha túlzott művészfilmes módszerekkel rejtették el, akkor magyarázzák meg a miértjét (tudatos használata a dramaturgiai, szimbolikai eszközöknek).
5. A film hossza indokolt a történet elmeséléséhez? Ha túl rövid, mivel lehetne kiegészíteni, melyek a felesleges részei? Videóknál: Fent tartja-e végig az érdeklődést?
6. Operatőri munka értékelése:

• plánok (ne vágjanak el nem szerencsés helyen embereket, indokolt-e az adott plán, tengelyugrás)
• kompozíciók
• kameramozgás
• világítás (amennyiben volt rá lehetőség), természetes fény helyes használata
• helyes kamerabeállítás
• Videóknál: Álló formátumú videóknál, amik nem kifejezetten csak Instagram vagy TikTok felhasználásra készültek, felhívni a figyelmüket arra, hogy a social médián kívül kerüljék ezt a módszert.

7. Rendezői munka értékelése:

• jó a témaválasztás?
• casting
• dramaturgia, forgatókönyv (amennyiben ő írta; ha nem, akkor az írónak címezve)
• színészvezetés

8. Vágói munka értékelése:

• technikailag helyes vágások (continuity, kameramozgás,)
• kreatív megoldások
• hang (érthető beszéd, keverés)
• zene használata
• Videóknál: Pörgős, figyelemfelkeltő/fenntartó vágások használata, túlzott effekthasználat kerülése

9. Stáb megismerése. Hányan dolgoztak a filmen? Kiemelni esetlegesen egyes alkotók teljesítményét (operatőri munka, hang, színész, vágás…)

10. Személyes vélemény. Táborozók megkérdezése.

Egyéb szempontok dokumentumfilm esetén:

1. A film számunkra fontos információkat közöl a témáról? Kerüli a fikciós elemeket? Hitelesnek gondolhatjuk?
2. „Beszélő fejek” kerülése – hosszú interjúalanyos snittek helyett használtak-e a témához kapcsolódó vágóképeket?
3. Szituációk megragadása, melyekkel egyéb narráció nélkül lehet mesélni a történetet.
4. A képek segítik a történetmesélést és eljuttatnak hozzánk a szöveges információkon felül bármit?
5. Kérdések bevágása nélkül érthető a megszólalás?

Bodonyi Dániel-Hanti Márton: A Reggeli Ébresztő Műsorok egyszerűsített értékelésének 10 gyors lépése a DUE-médiatáborokban:

1. Zenei munka: Változatos volt a zenei összeállítás? Jól összekapcsolódtak az egymást követő dalok? Ha tematikus volt a zenei válogatás, akkor érződött a logika az összeállítás mögött?
2. Témák: Emlékszünk, miről beszéltek a műsorban? Érdekesek voltak a témák? Relevánsak voltak a hallgató számára? Ha lehet állást foglalni a témában: megjelentek a beszélgetésben egymással ellentétes vélemények? A tábori élethez mennyire kapcsolódtak a témák?
3. Műsorvezetők: Követhető volt a megszólalások menete? Van konklúziója a beszélgetésnek, vagy csak félbemarad? Bevonva érezte magát a beszélgetésbe a hallgató? Ébresztett benne gondolatokat a témáról? („Reggelizőasztalnál ülünk”-érzés) Megismertük a műsorvezetők személyiségét, képviselt véleményeit? Tudtunk velük azonosulni?
4. Interjú: Az adott témához releváns vendéget hívott meg a stáb? Kaptunk új információt a témáról, és/vagy megismerhettük azt új nézőpontból? Valóban beszélgettek a vendéggel, vagy csak kérdéseket olvastak fel? Figyelt a műsorvezető a vendégre? Érdeklődött a téma iránt?
5. Hírszerkesztés: Egyszerűen, lényegre törően voltak megfogalmazva a hírek? Releváns és friss hírek hangzottak el? Megkaptuk a választ az 5W+H-ra? Érthető, hétköznapi nyelven íródott, könnyen követhető volt a szöveg? Voltak headline-ok? Ha igen, logikus sorrendben? Fontossági sorrendben voltak elhelyezve az egyes hírek? Nyelvtanilag helyes volt a szöveg?
6. Hírolvasás: Nem hadart, vagy nem beszélt túl lassan a hírolvasó? Szépen, érthetően artikulált?
Tartott érezhető szünetet a különálló hírek között? A hangsúlyozás hozzájárult a szöveg  érthetőségéhez?
7. Problémamegoldás: A spontán felmerülő helyzetekre jól reagáltak a műsorvezetők? Érezhető volt a műsorban bármely ponton, hogy valamilyen probléma adódott?
8. Kreativitás: Használtak a készítők bármilyen extra elemet, ami feldobta a műsort? (Pl. élő zene a stúdióban, soundbyte-ok, visszatérő gag-ek, betelefonálás, stb.)
9. Formalitások: Megjelentek a műsorban a kötelező elemek, mint a rádióállomás és a műsor szlogenje, műsorvezetők bemutatása, téma elégséges ismertetése, zenékről megfelelő mennyiségű információ, és elköszönés? Megfelelő helyen és időben jelentek meg ezek az elemek?
10. Személyes vélemény: Kérdezzük meg a táborozókat is: mi volt a kedvenc részük a műsorban, mi maradt meg belőle nekik, mit változtatnának rajta? Meghallgatnák a táboron kívül is?