„Van remény. Ti vagytok a remény.” – a tábori fotókiállítás megnyitóbeszéde

Nagy hatású fotókiállítás nyílt a 2024-es DUE-médiatáborban a Canon közreműködésével. A képeket ebben a cikkünkben meg lehet nézni, most pedig közöljük a „Jövő, fenntartásokkal” című tárlat megnyitóbeszédét, amelyet egyik szakmai vezetőnk, Herczeg Zsolt mondott el Balatonkenesén.

Tisztelt hölgyeim és uraim!
Tisztelt táborvezetőségi tagok és táborlakók!
Kedves barátaim!

„Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön.”

 

Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének első néhány sorával köszöntöm a kiállítás minden alkotóját és vendégét.

Bizony:

„Leírva áll a rettentő tanulság:
Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön.”

 

Most pedig már, a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének 43. Kommunikációs és Média Szaktáborában nyíló fotókiállítás révén nemcsak leírva, hanem lefényképezve is áll a rettentő tanulság:

„Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön.”

 

Nincs ez jól így. Már Vörösmarty Mihály korában sem volt ez jól így, pedig a környezetszennyezés még nem került bele a költeményeibe. De akkor is volt háború, járvány, éhínség, ember akkor is embernek volt farkasa. A birkák, persze, akkor is bégették, hogy „nincs itt semmi baj, nincs itt semmi” látnivaló, tessék oszolni”. Vörösmarty is sérelmezte ezt, átkot kiáltott az akkori bagatellizálókra, a szellemi klímaváltozás tagadóira, a lapos elme híveire.
Imigyen:

„Világ és vakság egy hitvány lapon!
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.
Irtózatos hazudság mindenütt!”

 

Kedves barátaim: mégsem mindenütt. Ezeken az elgondolkodtató fényképeken, ezeken az őszinte fotókon, ezeken a pixelenként megrázó alkotásokon nincs hazugság. Ezeken van gondolat, van üzenet és van a világban egyre terjedő sötétség ellen fény, fény, fény.

Lakatos Gergő, Szabó Zsombor és Vincze-Hajnal Blanka nevéhez méltóan kulcsot adott tanítványainak a bezárt gondolatok lakatjaihoz, egyenesre vágta a képalkotás kezdetben amatőr szabásvonalát és a hajnal legszebb fénysugarával öntözte meg az árnyékot, amely minden fény mostohatestvére. Köszönet nekik, és a már távollévő Kecskeméti Dávidnak is a motiváló szavakért, az ihletadó gondolatokért.

Tisztelt vendégeink!

A Canon által kiadott feladat az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak képekbe öntése volt. 17 célról van szó. Mind tiszteletre méltó és fontos. Értelmes ember egyikkel sem vitatkozik, a többieknek meg tilos. Ebben a tekintetben a véleménynyilvánítás hasonlít a szemeteléshez, amely számos nagy hatású fotó témája ezen a tárlaton.

A most látható, csodálható képek mesélnek magányról, barátságról, szeretetről, pazarlásról, egészségről. Azt üzenik, hogy nincs másik Földünk, de ez az egy sem túlságosan aggódik már értünk, amióta ellene – tehát magunk ellen – fordultunk. Elhidegültünk tőle, ezért feljebb kapcsolta a fűtést – ne legyen kétség, van még néhány kihasználatlan fokozat az isteni termosztáton. Ez nem az eddigi életünk legmelegebb nyara, hanem a hátralévő életünk leghidegebb nyara.

Ideje hát észbe kapni.

Az én gyermekkoromban még volt egy reklám a tévében, ez volt a szövege: „mert ez műanyag!” Büszkén hirdette, ünnepelte, hogy most már minden műanyagból készül. Éljen! – mondtuk mi. Haljon! – mondta az Isten, amikor lenézve egy Texas méretű PET-palack szigetet látott a Csendes-óceánon.

Ideje észbe kapni. Nemcsak a hőmérők értek el egy vörös vonalhoz, hanem az egész emberiség.

Minden tudásunk és képességünk megvan ahhoz, hogy ne legyen több éhező ember. Ahhoz is, hogy férfi és nő egyenrangú lehessen. Ahhoz is, hogy egyetlen gyerek se legyen árva és analfabéta. Ahhoz is, hogy elnémuljanak végre a fegyverek. Ahhoz is, hogy megállítsuk a fajok kipusztulását. A MI fajunkét is.

Ez a tudás, ez a képesség itt, a DUE-táborban is megvan. Ezek a képek is bizonyítják. De még többet kell tenni. Minden feleslegesen legyártott és megvásárolt PET-palack; minden másik embernek mondott rossz szó, minden elmulasztott jócselekedet utcakő egy forró pokolhoz vezető, egyirányú úton.

Van remény. Ti vagytok a remény. Az emberiség már sokszor bebizonyította, hogy képes megmenteni magát.

Lássunk végre hozzá.

Köszönöm, hogy meghallgattatok, a kiállítást megnyitom.

Share this Post