Kenesei krónikák

Idén már másodjára rendezték meg a DUE Médiatáborát Balatonkenesén a Hotel Kenese Portban, ám nem mindenki ismeri a helyszínül szolgáló települést. Ezért támadt az ötletem, hogy Keneséről írok, hogy a táborozók jobban megismerhessék a történelmét és jellegzetességeit. Ebben segítségül hívtam Szabó Andreát, a Balatonkenese Művelődési Házának vezetőjét. – Székely Boglárka cikke

Kenesei látnivalók

Szabó Andrea elmondása szerint Balatonkenesén elég sok mindent meg lehet nézni például a Széchenyi parkot, ami a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális fővárosa program keretében újult meg. Odahelyeztek egy színpadot is valamint egy emlékművet, ami a balatoni hajózás 150. évfordulójára készült. „Van egy Nepomuki Szent János szobrunk, valamint egy II. világháborús emlékmű, amit a harcokban meghaltak emlékére állítottak. Kálvin János, Luther Márton és Dévai Bíró Mátyás faszobrai állnak melyeket a reformáció 500. évére hoztak létre. Van Református Templom, Római Katolikus Templom, amely elött áll a Hősök szobra a Hősök Kertjében és van egy Kossuth szobrunk, ami Magyarországon a második Kossuth szobor volt annak idején. A Sóshegyi kilátó Soós János költőről van elnevezve és van egy Soós Lajos obeliszk is, ami a löszfal tetején helyezkedik el, valamint van egy Bagolyvárunk is.”- sorolta.

Mi is az a Bagolyvár?

Maga az épület Jánosi Gusztávnak, a veszprémi püspöknek a családi nyaralója volt. Az épület fantázianevét csak a helyiek ragasztották rá Andrea elmondása szerint. Miután a család kezeléséből kikerült volt benne TSZ (termelőszövetkezet) irodától kezdve mindenféle a település intézményeit szolgáló egység, majd újra magánkézbe került.

Kenese századai

„Kenesét legelőször a Tihanyi alapítólevél említi 400 éve aztán ezt követően a tatárjárás idején voltak itt is kisebb harcok, illetve a Tatárlikak elnevezés is innen ered. A Tatárlikak a Soós-hegy oldalába található kivájt üregek. Állítólag oda menekültek a helyi monda szerint az itt élők a tatárok elől.”- említette a művelődési ház vezetője. „1532-ben országgyűlést is tartottak Balatonkenesén a mostani református templom helyén lévő templomban. 1846-ban a Kisfaludy-gőzös fedélzetén Széchenyi István először itt kötött ki Balatonkenesén ezért is van az emlékmű a Széchenyi-parkban.”

Lehetőségek „tájháza”

Kép: Panulin Bogi

A tájháznak az egyik szobájában helytörténeti kiállítás van, ami a település történelmét mutatja be, illetve kiegészül a helyi iparostestület történetével, valamint olyan személyekkel, akik valamilyen formában Balatonkeneséhez fűződnek. A másik szoba az tulajdonképpen a falusi életmódot mutatja be, illetve a kint lévő istálló és nyitott szín is a mezőföldi életmódra utal és a paraszti életmódot mutatja be az eszközök segítségével. Van egy kisebb gyűjtés a modernebb kori fürdőélettel kapcsolatban, ami Balatonkenesén kialakult, ami nem a helyiekhez kötődik, hanem az emberekhez, akik ide jártak nyaralni itt volt nyaralójuk vagy bármilyen formában 1900-as évek elejétől kezdve.

Kenese-part

Kép: welovebalaton.hu

A település nem számít nagynak, de több stranddal is rendelkezik. „Van egy szabadstrand Alsóréten és van egy strand Balatonkenese területén belül, ez a Vak Bottyán fizetős strand, illetve van egy érdekes helyzet is. Ugye a leválás következtében vannak még Balatonkeneséhez kötődő területek és ilyen például a Bezerédi strand is, ami Balatonakarattya területén található meg, de mégis Keneséhez tartozik.” – mondta Andrea.

Helyi legendák nyomában

A művelődési ház vezetője szerint van egy helyi legenda Soós Lajossal kapcsolatban. Eszerint a költő szerelmi bánatában leugrott a lovával a Soós-hegyről és ő is meg a ló is meghalt. „A Kenesén élő emberek mind tisztában vannak ezzel a történettel és szájról-szájra adjuk egymásnak.”

Kiemelt kép: Panulin Bogi

Share this Post