Kinézet vs valóság

Napjainkban a fizikai megjelenés nagyon sokat elmond az emberről. Vagy mégsem? Cikkemben a személyiség és az öltözködés kapcsolatáról írok, de kitérek az előítéletekre is. – Burzán Lilla cikke

Tény, hogy manapság a legtöbb fiatal a ruházatával próbálja kifejezni önmagát. Ha valaki mindig boldog, életvidám, több színes ruhát hord. Egy tanulmány szerint az emberek, akik feketét viselnek, agresszívabbnak látszanak, mint azok, akik világos színeket hordanak. De tényleg ennyit jelentenek ezek az árnyalatok?

Nos, nem csak az öltözködésünk, hanem a hajszínünk is előítéleteket szőhet. Sőt, ha olyan tárgyakkal, vagy szimbólumokkal vesszük körbe magunkat, amelyek egy konkrét szerepre utalnak, akkor az identitásunk interakcióba lép ezekkel a szimbólumokkal. Nem tudatosan is úgy kezdünk el viselkedni, amilyen viselkedést mi magunk is elvárnánk a hasonlóan öltözködő, hasonló tárgyakat birtokló emberektől.

Tish Jett amerikai divatújságíró és blogger véleménye szerint a stílus a személyiség kortalan megnyilvánulása. A 42. Due Médiatábor lakóit kérdeztem arról, hogy hisznek-e az előbbi állításban. Ötből megkérdezettből csak egyvalaki válaszolta azt, hogy nem tartja fontosnak az öltözködést az önkifejezésben. Ölveti Natália, a fotós csoport tagja kifejtette, hogy a ruházat nem árul el mindent az emberről:

 „Sok olyan ember van, akinek nagyon jó a stílusérzéke, de belülről már lehet más a helyzet. Tapasztalatból mondom, hogy menőbb kinézetű emberek valójában semmilyenek, csak a külsejükkek akarják kompenzálni hiányosságaikat. Ha megismersz valakit, nem az számít miben van és az sem hogy hogy néz ki. Bárki öltözhet bárhogy, szerintem a kisugárzás a legfontosabb. Én mindig azt nézem, hogy valaki mosolyog-e, vagyis hogy milyen a testbeszéde.”

Hasonló véleménye sajnos egyre kevesebb embernek van a témáról. Sokaknak csak az számít, hogy milyen márkás, mennyire drága ruhát hord valaki. Akár egyfajta státuszszimbólumként is funkcionálhat, mivel lehet látni rajtunk hogy milyen az anyagi helyzetünk.

Egy vékony, szőke, rövid szoknyát és magassarkút viselő nő beül egy Mercedesbe? Sokan ezek alapján már úgy hiszik, a nő teljes élettörténetét ismerik. Egy öltönyt viselő, aktatáskát hordó férfi besétál egy épületbe. Már ezek alapján feltételezzük, hogy nem ő a portás. De a látszat néha csal. Rengeteg milliárdosról sem tudnánk elmondani hogy tehetős, ha nem tudnánk hogy az.

Az előítélet teljesen természetes dolog, de vajon meddig? Mennyivel több barátunk lenne, ha nem a kinézet alapján ítélnénk? A megjelenés csak egy látszat. Lehet egy fiúnak vagy egy lánynak sok piercingje, vagy tetoválása van, ha valójában kenyérre lehetne kenni. Ezt csak akkor tudhatjuk meg, ha közeledünk feléjük.
Az öltözködés nem minden: sok jó barátnak van teljesen különböző stílusa, ami miatt sokan furcsállják, hogyan jöhet ki látszólag két teljesen más ember ilyen jól. A válasz egyszerű: kívülről nem, viszont belülről nagyon hasonlóak.
Mindent egybevetve népszerű öltözködéssel kifejezni személyiségünket, de nem szabad csak a külsőségeket nézni az emberekben. Fontos nyitni mások felé, még ha látszólag semmi közös nincs bennetek.

Kiemelt kép: Quibit